Az eredmény rendkívül meglepett, nagyon örültem neki, azt hittem, hogy sokkal alacsonyabb lesz a részvétel, és az egyes ellenzéki pártokkal szimpatizálók - ilyen-olyan indokokkal - nem lesznek hajlandóak Márki-Zay Péterre szavazni. Sok helyen láthattuk a 2014-es és a 2018-as hódmezővásárhelyi polgármester-választás eredményeinek összehasonlítását, például az Indexen, ami hasznos, és természetes (mivel mégiscsak polgármester-választás történt most), de sehol nem láttam a 2014-es országgyűlési, és a mostani polgármester-választás eredményeinek összevetését. Pedig a mostani hódmezővásárhelyi választás részvételi adatai inkább egy országgyűlési választáséra emlékeztetnek - gondolom, a következő parlamenti választás közelsége és a felfokozott kampány miatt. Így kiszámoltam a 2014-es országgyűlési választás összesített eredményeit Hódmezővásárhelyre, az NVI adatai alapján: akkor 10147-en szavaztak Lázár Jánosra, most 9468-an a Fidesz jelöltjére. Akkor 13012-en szavaztak az összes ellenzéki jelöltre együttesen, most 13277-en. Akkor 43,81%-ot ért el Lázár (ami nagyon hasonló a Fidesz egész országra vonatkozó listás eredményéhez), most Hegedűs 41, 63%-ot, 2%-kal kevesebbet. Ezekből az adatokból az is látszik, hogy a két választáson a részvételi adatok csaknem megegyeznek.
Lehetne mondani, hogy nem is olyan sok az a 2%, de éppen ilyen támogatottságnál jelent csupán egy-két százalék elvesztése is jelentős elveszített mandátumszámot a Fidesznek: a 44%-os eredmény a legutóbb kétharmadot eredményezett nekik, míg körülbelül 37%-nál - még a jelenlegi (2014-eshez hasonló) aprózódott ellenzék mellett is - az abszolút többségüket is elveszíthetnék a parlamentben. Arról nem is beszélve, hogy ezek után az sem biztos, hogy fel lesz aprózódva az ellenzék, és hogy a közvélemény-kutatásoknak hinni lehet (ha igaz az, amit Török Gábor állít: hogy nem nyilvánosság számára készített közvélemény-kutatások Hegedűs 60%-os győzelmét jósolták, országos kutatásokon pedig biztosan születtek hasonló eredmények - ez 20%-os tévedés lenne!). Azon is érdemes elgondolkodni, hogy 2014 óta nem tudott a Fidesz igazán fontos demokratikus megmérettetésen általa kívánt eredményt elérni (Veszprém, Tapolca, migráns-népszavazás, olimpiai aláírásgyűjtés és most Hódmezővásárhely). Ráadásul nemcsak amellett lehet érvelni, hogy a Fidesz az országgyűlési választáson jobb eredményt fog elérni, mint most Hódmezővásárhelyen (tehát, mint 41,63%-ot) - hanem amellett is, hogy rosszabbat. Összeszedtem a legfontosabbakat - pro és kontra.
A Fidesz jobb eredményt ér el az országgyűlési választásokon, mint a mostani 41, 63%, mert:
-Mostanra még nem járatták csúcsra a gyűlöletkampányt, a java még csak most következik, és a média nagy része az ő kezükben van.
-Mert a hódmezővásárhelyi helyzet alapvetően kedvezőtlenebb volt számukra az országosnál: rossz jelöltet állítottak, bezavart az Elios-ügy, és Márki-Zay Péter személyében a jobboldali, ám a Fideszből kiábrándult szavazók számára is elfogadható jelölt indult.
-Mert az ellenzék nem fogja tudni országosan megteremteni azt a hangulatot, amit most Hódmezővásárhelyen sikerült
-Mert, bár a nagyvárosokban (Hódmezővásárhelyet is ide számítom, bár lényegesen jobban reprezentálja demográfiai szempontból is az ország lakosságát, mint például egy budapesti körzet) a Fidesz veszített népszerűségéből az elmúlt négy évben, a falvakban növekedett a támogatottsága.
A Fidesz rosszabb eredményt ér el az országgyűlési választásokon, mint a mostani 41, 63%, mert:
-Hódmezővásárhelyen sokakat visszatarthatott a Márki-Zay Péterre való szavazástól, hogy az övén kívül más - akár teljesen ellentétes világképpel bíró - ellenzéki párt is támogatja. Ez a probléma a jelenlegi helyzet szerint az országgyűlési választáson nem fog felmerülni, a listás szavazásnál pedig biztosan nem (leszámítva a szegény Párbeszéd szavazókat).
-Mert Hódmezővásárhelyen, a részvételi adatok, és a kampánytémák szerint valószínűsíthetően a választópolgárok az egész országra vonatkozó kérdések tekintetében nyilvánítottak véleményt. Mi lesz itt, ha tényleg az lesz a kérdés, hogy ki vezesse az országot?
Illetve, ha mégis megvalósulna az a sokak által áhított forgatókönyv, hogy egy-egy fideszes jelölttel (27-et leszámítva) minden körzetben csupán egy-egy ellenzéki állna szemben, akkor a fideszes abszolút többség határát akár a jelenlegi, körülbelül 37%-osról (ez zéró átszavazási hajlandóság esetén áll fent - az átszavazási hajlandóság függvényében fölfelé módosulhat) akár 47%-ra lehetne feltornázni. Ez a tegnapi eredmény ismeretében egyáltalán nem tűnik lehetetlennek. Igaz, a jobbikos szavazók kisebb mértékben fognak leszavazni mondjuk a DK-s jelöltre, és a DK-sok a jobbikosra, mind most a szimpatikus Márki-Zay Péterre, ez csökkentheti az ellenzéki listák és különösen az ellenzéki jelöltek népszerűségét. Mindenesetre, az is csoda, hogy most komolyan felmerülhet a fideszes abszolút többség elveszítésének lehetősége.
