Elöljáróban: most nyilván le leszek libsibolsizva, de a világ nem mindig olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik, vagy amilyennek láttatni akarják.

Van egy olyan közkeletű tévedés, hogy a Fidesz hatalmas, Európában egyedülálló támogatottsággal bír Magyarországon, ebből következne egyesek szerint, hogy 2018-ban legyőzhetetlen. A nagyon jelentős választói felhatalmazás igaz volt 2010-ben: az akkor megszerzett közel 53% szép teljesítmény volt, de talán a Fidesz támogatói is elismerik, hogy az akkori ellenféllel szemben, az akkori helyzetben nem volt nehéz: sokakat a Gyurcsány-(Bajnai)-kormánnyal szembeni ellenszenv vitt az urnákhoz a Fidesz mellett voksolni. Én teszem hozzá: ekkor még a Fidesz nem mutatta ki a foga fehérjét. A 2014-es, közel 45%-os eredménynél jelenleg is regnáló közép-európai kormánypártok is értek el jobb teljesítményt, így az Aleksandar Vucic vezette Szerb Haladó Párt, vagy éppen a nem is olyan régen megválasztott, jelenleg épp tömegtüntetésekkel támadott román PSD. Az már más kérdés, hogy a magyar választási rendszernek köszönhetően ez az eredmény nemhogy koalíciós kényszerhez nem vezetett, hanem kétharmadot jelentett az Országgyűlésben a Fidesznek.

Azóta eltelt közel három év. Sokan mondják: a menekült- és migránsügy innen tovább javította a Fidesz pozícióit. Ez így nem igaz. 2014 őszén, elsősorban a kitiltási botrány, és az akkoriban lelepleződött korrupciós ügyek (Lázár-örökség, Szijjártó-villa, stb..) hatására népszerűségük egy-két hónap alatt a teljes népesség körében több közvélemény-kutató szerint 10% körüli értéknyit esett. Ezután jött a menekültügy, amellyel még csak az eredeti állapotukba sem tudtak visszakapaszkodni: érdemes Török Gábor táblázatát tanulmányozni. Hogyan lehetséges az, hogy a 2010 óta tapasztalt lassú, tagolt, de mégis nagyon egyértelmű visszaesés ellenére a teljes népesség körében a Tárki, a Medián, a Nézőpont és a Századvég ma is a 2010-es választáson elért 35%-os támogatottsághoz hasonló adatokat mér nekik? Úgy, hogy rendszeresen fölülmérik a Fideszt, különösen a teljes népesség körében. 2010 májusában, közvetlenül a választások után 42%-51%-on mérték, a választáson elért 35%-hoz képest. 2014 márciusában 32%-38%-ra becsülték, a választáson elért 27%-kal szemben. Most pedig 25%-36%-ra teszik a támogatottságukat. Természetesen, tisztában vagyok vele, hogy a teljes népesség körében két választás között tapasztalható visszaesések a kampányidőszak hiányának is köszönhetők, de a többi párt nem esett vissza ilyen arányban, volt, amelyik (DK) még erősödni is tudott. Mindezek alapján a Fidesz jelenlegi állapotában nem gondolom, hogy a szavazók között a 2014-ben elért 45% fölött állna.

Természetesen jó kampánytémákkal, és egy "erős" kampánnyal (a pénz és a vastag bőr megvan hozzá) ehhez képest tudnak növekedni, de az unalom, az elégedetlenség és a tapintható korrupció az ellenkező irányba is elbillentheti a mérleget. Márpedig hiába a 45%-os kétharmad, ha ez alatt gyengül a Fidesz, már egyre több egyéni választókörzetet is elveszít - a veszteség jobban visszaüt, mint amikor 53%-ról 45%-ra estek vissza. A jelenlegi, hárompártinak tűnő rendszerben nagyjából 38% alatt veszíti el az abszolút többségét a Parlamentben a Fidesz (ha úgy számolunk, hogy ebből a veszteségből a baloldal és a Jobbik hasonló mértében profitál). Ne mondjuk, hogy ez lehetetlen. Természetesen fontos kérdés, hogy mi történne egy fideszes relatív többségű Országgyűlésben, de erről majd később.