A címben feltett kérdésre adott válasz egyesek számára evidencia. Nem nekik szól ez a poszt. A poszt azoknak szól, akik naivitással vádolják a "régi világrendet", a Nyugat elsőbbségét elfogadókat (lsd. "Amerika is használ csúnya titkosszolgálati eszközöket", legutóbb épp az USA elnöke mondott hasonlót: http://444.hu/2017/02/05/trump-szerint-az-sem-gond-ha-putyin-egy-gyilkos-mert-az-egyesult-allamok-sem-artatlan), de ők maguk a világrendet megkérdőjelező pártok globális előretörésében egységes koncepciót látókat összeesküvés-elmélettel vádolják. Tulajdonképpen senki nem állította, hogy a Nyugat nem igyekszik megvédeni magát - akár a tömeg manipulálásával is. De az oroszok (a titkosszolgálatuk, az FSZB; illetve a katonai Felderítő Főcsoportfőnökség, a GRU) az utóbbi időben tökélyre fejlesztették ez irányú tevékenységüket.
Valaki előállhatna egy más magyarázattal, hogy miért törnek elő - globálisan - a világrendet megkérdőjelező, elsősorban szélsőjobbos pártok, mozgalmak, híroldalak, közösségek, stb... Általában a baloldalra jellemző magyarázat, hogy a nyugati "kisember": egykori ipari munkások, kékgalléros dolgozók, esetleg a vidékiek, vagy az öregek (vagy azok, akikre az összes leírt jelző illik) válságban vannak, rosszul élnek. A marxizmusra jellemző valóságmagyarázat, hogy az egyedfenntartási ösztönnel kapcsolatos vágyak kiélésében tapasztalt nehézségek vezetnek a gyűlölethez, a szélsőséges eszmék terjedéséhez, a háborúhoz. A mi nyugati világunkban az ilyen ösztönök kiélése jelentősen könnyebbé vált az ipari forradalom óta, ezt a jelenséget nevezzük haladásnak. De ha "csupán élni" ilyen egyszerű, akkor miért is vannak háborúk? És vajon miért válnak nyitottá a világ rendjének "alternatív" értelmezéseire (pl. alt-right) a leszakadó tömegek, ha van mit enniük, tudnak ruházkodni, sokféle más dolgot is megengedhetnek maguknak, többnyire pl. évi egy nyaralást a Bahamákon? Mert nem tudnak New Yorkba költözni? A New Yorkba költözésre irányuló vágy része lenne az egyedfenntartási ösztönnek? Szerintem tévednek a marxisták. Ez a vágy a hatalmi (Alfred Adler volt ennek a területnek a kutatója) és a szexuális (ennek pedig Freud) ösztönökkel, tehát a fajfenntartással van összefüggésben. A köztudatban: aki New Yorkban él, az fölötte áll annak, aki a vidéki Pennsylvaniában él, és bizonyára nagyobb a lehetősége szexuális vágyainak kiélésére is (ezt erősítik az olyan sorozatok, mint a Szex és New York, és ezért tapasztalhatjuk sokszor, hogy a vidékiek számára a nagyváros sok esetben valamiféle erkölcsi fertőként jelenik meg). Az egyedfenntartás lehetősége a haladásnak megfelelően növekszik időben, de a hatalomhoz és a szexhez való hozzáférés időben állandó marad.
Nos, az erre való rádöbbenést - miszerint "neked rosszabb, mint nekik" - használták ki a fentebb említett mozgalmak. Az elégedetlenség korábban is megvolt - amióta világ a világ, ez létezett, és létezni is fog - de ezek az "alternatív" mozgalmak (pl. Alternative für Deutschland) adtak neki hangot. Ezt követte a hamis illúzió, miszerint "ti, a nép is lehettek hatalmasok", ezért lehet populistának nevezni ezeket a mozgalmakat. Ezért nem a népnek kenyeret és alapbért ígérő, marxista alapokon nyugvó baloldali, hanem az "újból felemelt fejeket" ígérő - többnyire szélsőjobboldali - mozgalmak indultak növekedésnek. De micsoda növekedésnek! Érdemes megnézni, hogy hogyan változott e pártok népszerűsége az utóbbi években, majd ezt összevetni Trump megválasztásával és a Brexittel. Amíg a 90-es években a MIÉP egy jó esetben 5%-os kispárt volt, a Heti Hetes tréfáinak állandó elszenvedője, ma lassan evidenciaként kezdik emlegetni, hogy Csurkának igaza volt - tudniillik Soros. Egy ilyen mértékű világképváltozás nem megy végbe magától, a világ számos pontján, nagyon hasonló menetrendet követve. Ez annak az eredménye, hogy az internetet - tehát a nyilvánosságot - elözönlötték azok a tartalmak, amelyek az alternatív (lsd. a MIÉP annak idején harmadik útnak nevezte magát: "se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar" - tehát alternatív), így az észak-atlanti világ elsőbbségét elutasító világrendről való beszédet és annak elfogadását természetessé tették.
Úgy vélem, hogy ez egy kívülről elősegített folyamat, és ezt számtalan hír erősíti meg, amelyeket azért vagyok hajlamos elhinni, vagy megfontolni ezek igazságát, mert egybevágnak azzal, amiről írtam, tehát az "alternatív" mozgalmak hirtelen és drasztikus megerősödésével.Természetesen tudjuk, hogy pl. Litvinyenko nem magától halt meg - nos, akkor miért gondoljuk, hogy az orosz titkosszolgálat nem mozgat meg minden követ hatalma növelése érdekében? Főleg, ha az egybeesik a tapasztalatainkkal a közvélemény változásáról? Azt hiszem, ennek tényleg evidenciának kellene lennie.
